A legismertebb természeti-vadászati „szófestőnk” Fekete István, akinek a könyvein milliók nőttek fel és olvassák felnőttként is. De tulajdonképpen szinte mindegyik vadászírónkról elmondhatjuk ezt a jelzőt, hiszen amikor olvassuk őket, akkor képzeletünkben ott vagyunk velük, látjuk a természeti képeket, amelyeket megosztanak velünk. Alább Bársony István Magyar természeti és vadászati képek című, 1899-ben megjelent, majd többször kiadott könyvéből idézünk egy részletet.
Május 10-e a szívférgesség napja Magyarországon, amely kór leginkább a vadászkutyákra veszélyes munkahelyi ártalom.
Áprilisban adták át a Varázslatos Magyarország pályázat legjobb természetfotósainak elismeréseit. A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott rendezvény ranglistáján lapunk két fotósaa is szerepel a legjobb 20 között.
A vetés szélén álltam egy bokorcsoportban, mikor a távolban, több száz méterre megpillantottam az őzeket.
Hajnalban már a májusi erdőt jártam. Biztosan másnak is feltűnt már, hogy a május sokkal pezsgőbb, mozgalmasabb, mint bármely más hónap az erdőn.
Az alábbi írás részlet Maderspach Viktor: Páreng-Retyezát című kötetéből.
Alább egy részletet közlünk Csathó Kálmán Vadászzsákmány című könyvéből, amelyben a szerző nevéhez az „írta és vadászta” megjelölés társult. Üzenet ez a szöveg a belvárosi állatvédőknek, de azoknak a vadászoknak is, akikesetleg kinevetik, vagy érthetetlennek tartják a kiváló író és vadász itt olvasható dilemmáját. Nekik nem biztos, hogy puskát kéne fogniuk.
Hetek óta képzelegtem, milyen élményt nyújt majd nekem a sors a kétszázadik őzbakom elejtéséhez. Szeretek minden téren előre gondolkodni, a munkában is gyakran évekre előre tervezek; ettől érzem magam nyugodtnak.
Május elsején ünnepelte megalakulásának 150. évfordulóját a Karcagi Nagykun Vadásztársaság, amely alkalomból ünnepi köszöntőt mondott Kovács Zoltán, lapunk főszerkesztője is.
Három éve jelent meg lapunk hasábjain az alábbi írás, amely a vaddisznóval való gazdálkodás árnyalatait igyekszik bemutatni.
Májusi lapszámunk nyitásához az áprilisban esett őzbakok közül „szemezgettünk”, de érkezünk sorozataink új részeivel, valamint a figyelem továbbra is az erős agancsokon van…
Szemétszedési akció Marispusztán!
A Tisza árterében hűvös áprilisi szél vagdalkozik, porzik tőle a nemrég vetett kukoricaföld, hajlong az ámorcserje bozót, rázzák a levelüket a magas nyárfák.
Virágzó gyümölcsfák erdein át, lila, bódító illatú orgonasövények mellett utaztunk H. barátommal a hatvanas évek végső esztendeinek valamelyikén, május első napjának délelőttjén a Tiszántúlra, Békésbe, őzbakvadászatra.
Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a helyi vadászok a Nimród Vadászújság és az Országos Magyar Vadászkamara közös rendezvényén, ezúttal Debrecenben.
Az 54. világméretű és 34. magyar Föld napját tartották meg világszerte, melynek kiemelt témája idén a műanyag. Ezen vezérfonal mentén került megrendezésre immáron hatodik alkalommal a természetfotó kiállítás Baja főterén, a Szentháromság téren, amely igazán különleges helyszínek számít csodálatos panorámájával.
A „Természet képeskönyve” címmel nyílt időszaki kiállítása a Vadászati Kulturális Egyesület (VKE) Természetfotó körének Kaposváron, az Erdők Házában.
„Ellesett pillanatok” címmel nyílt természetfotó kiállítása Szabó-Simon Bernadettnek Nagykanizsán.
A Budakeszi Vadaspark 2024-ben is megszervezi Vackor és Berkenye elnevezésű napközis táborait, ahol általános iskolás diákok a természetben, az állatvilággal ismerkedve gyűjthetnek felejthetetlen nyári élményeket.
Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket, őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat! - kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program a Föld napján hirdette ki az először megrendezett Erdei Vándor Nagykövet Award győzteseit.
Az eső és a meleg időjárás megtette hatását, a lucerna több mint fél méter magas április közepén. Hirtelen nyúltak meg és lombosodtak be a szárak. Egy héttel korábban még az őzek feje kilátszott, ha feküdtek, most pedig a haragoszöld tenger jótékonyan elnyeli őket.
Most zajlik a tavaszi vetés, és van, ahol már lelkesen látogatja a vad a termőföldeket, ami komoly károkat és bosszúságot jelent gazdának és vadászatra jogosultnak egyaránt. Most vessünk egy pillantást vissza az időbe, olvassunk bele Studinka László 1977-ben megjelent könyvébe, hogy mit ír a vadkárról a vaddisznóval kapcsolatban.
Mivel nemrég emlékeztünk meg a Nimród hasábjain Páll Endréről, vadászati közéletünk remek személyiségéről, ezért leemeltem a könyvespolcomról a „Legjobb vadászni” című könyvét, hogy ajánlót írjak róla. Ahogy kinyitottam, egyből megakadt a szemem a „Négylábú orrvadászok” című fejezeten.
Már a télen találkoztam vele, amikor az agancsa még éppen kinőtt a homlokából, ráismertem vastag nyakára, erős alkatára.
Tavaly közölte lapunk az alábbi cikket, amely az őzbak vadászati idényére való felkészülésről és a nagy bakok „titkáról” szól.
A jó természetfotós egy a természettel…
A Nimród Vadászújság szerkesztősége immár harmadik alkalommal írja ki a Sólyom-díj pályázatot, amely nevében Láng Rudolfnak, a legendás publicistának, Kittenberger jobbkezének, a magyar vadászok lelkiismeretének állít emléket.
Idén már április 13-án megkezdődik az őzbak vadászati idénye, a vadászatra jogosultakat arról kérdeztük, mikor tervezik az év első bakjait terítékre hozni, illetve miként tekintenek az előttük álló időszakra.
Az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó 2023/2024 évi szakmai tanulmányi versenyek elődöntője a MATE gödöllői campusán, 2024. január 30. és február 2. között zajlott le.
